05 Brazil  gömbvillám

 Gömbvillám, megoldva?

- Aparadox   5 -

Elvetélt svéd és brazil ötletek

              A "modern" fizikáról klasszikusan és közérthetően.             

  "A tapasztalatok szerint az átlagosan 30 cm átmérőjű, mintegy 10 másodpercig látható gömbvillám zivataros időben jelenik meg, fényereje egy 100 wattos villanykörtéhez hasonló.  Behatol a zárt helyiségekbe is, szabadon lebeg a levegőben, majd felrobban vagy elhalványulva, eltűnik szem elől."  Ilyen és hasonló mondatokkal vezeti be a témát a sajtó, ha a gömbvillámról kíván írni.

 

 A gömbvillám furcsa természeti jelenség, egyben izgalmas kihívás.  Nem csoda, hogy számos tudós próbálkozik mesterséges gömbvillám előalításával. Kudarcot kudarcra halmoznak, igen nagy jó szándék esetén sem lehet elmondani, hogy előállítottak valami hasonlót, vagy egyáltalán jó úton járnak. Megjelentek például az újzélandi majd nyomukban a brazil kutatók. Az utóbbiak már előállítottak pingpong labda méretű lebegő gömböcskéket. A bulvársajtó heurékát kiáltott, sőt a tudományos sajtó is sikerként könyvelte el.

 

 Mintegy évtizede jelentkezett „a nagy ötlettel” két új-zélandi kutató, akik szerint a gömbvillám forrása a homokba belecsapó közönséges villámcsapás. Körülbelül így foglalható össze a véleményük: "A hő hatására a homok elpárolog, vagyis gázneművé válik.  A szilícium-oxid szilíciummá és oxigénné bomlik szét, és a szilícium lehűlés közben aeroszolszerű halmazállapotba kerül. Nano-részecskék jönnek létre, a gömböcskék átmérője kisebb a milliméter tízezred részénél. A parányi gömböcskék fonallá, majd nagy laza, vattacukor-szerű gömbbé állnak össze. Kialakulásukkor még nem világítanak, később, egy-két másodperc múlva fölizzanak, oxidálódnak, hőt és fényt sugároznak.  A puha, könnyen összenyomható vattagömb zárt helyiségbe azokon a réseken jut be, ahol a léghuzat."

 

     A kutatók valószínűleg nem villám szakemberek, hanem vegyészek. Sosem voltak villámcsapás környékén (szerencséjükre) és amint ez a cikkükből kiderül, sosem láttak gömbvillámot, csak fantáziálnak róla.  Egyébként a kísérletük abból állt, hogy egyfajta termitet készítettek homok (Sio₂) és szénpor keverékéből. Ezt elektromos ívfénnyel hevítették, amiben szintén sok szénatom lebeg. A szén redukálta a homokot, és szilícium keletkezett, amely éghető anyag. Égett is!  Ámbár nem hasonlítottak gömbvillámra. Próbálkozásuk legelső gyengéje, hogy csak nano-részecske láncokig jutottak el.  A vattacukor pedig gyermekkori emlék.

 

    Vajon képes-e az izzó vattacukor áthaladni a falak repedésein? A házakon általában nincsenek repedések, talán még a viskókon sem.  A jobb érzésű lakók ezeket a repedéseket  betapasztják, ha mással nem, sárral. Egy izzó labdacs megszorulna a repedésben, a fal pedig kihűtené. A repedés hipotézis kapcsán kénytelen vagyok megállapítani, hogy a technikai dilettantizmusnak nincs alsó határa. 

 

    A gömbvillám rejtélyére több száz év óta kíváncsi az emberiség és feltűnést kerülve  munkálkodik rajta a tudomány. Ez ideig sikertelenül. Az eredménytelenség miatt egyes tudományos körök (például a Magyar Tudományos Akadémia) a gömbvillám létét is tagadja. A mesterséges előállítás sikertelensége is erősíti a negatív felfogást.

 

 Az utóbbi évtizedben azonban fölcsillant a remény, mert bizonyos tudósoknak sikerült pingponglabda nagyságú villogó, sziporkázó izéket, pontosabban szólva hókuszpókuszokat fölmutatni. A tudomány mint messiást fogadta ezeket a "megoldásokat”, fölkarolta, publikálta és megkönnyebbülten sóhajtott. Most úgy hiszi, hogy végre nem a nulla szinten áll e jelentős természeti jelenség értelmezésében. Nézzük kicsit konkrétabban a megkönnyebbülés apropóját!  

 

 "A New Scientist tudományos magazin 2007.  január 10-i száma szerint brazil kutatóknak sikerült laboratóriumi körülmények között utánozniuk a ritka természeti jelenséget, amelyre korábban sok féle magyarázat született.  A brazil Pernambuco Egyetem munkatársai vékony, mindössze 0,2 milliméter vastagságú szilíciumszeleteket helyeztek két elektróda közé és 140 amperes áramot vezettek át rajta. Aztán az elektródákat széthúzták és az így keletkezett elektromos ív elpárologtatta a szilíciumot.  Amikor kisült, villám formájában távozott a feszültség, és az ívfény szilíciumdarabkákat szórt szét.  Egyúttal a régóta várt mesterséges gömbvillámok is megjelentek világító labdák formájában. Színük alapján legalább 1700 Celsius-fokra becsülték hőmérsékletüket.  Méretük a pingponglabdákéhoz hasonlított.  Kék-fehér és narancs-fehér színű gömböket figyeltek meg, melyek körülbelül 8 másodperc után tűntek el a megfigyelők szeme elől. A kísérletek tehát igazolni látszanak az elmélet alapfeltevéseit, valamennyi részlet ellenőrzésére azonban még nem volt mód. "

 

   Téved a New Scientist magazin, amikor misztikumról, továbbá sikeres megoldásról beszél. A gömbvillám nem misztikum, hanem egy nagyon összetett változatos megjelenési formájú természeti jelenség. Mindössze egyetlen külsődleges jelét sikerült reprodukálniuk a brazil kutatóknak, semmi mást. A természetben nincsenek vékony szilícium lapocskák, pláne arra várva, hogy árammal megolvasszák őket, avagy beléjük csapjon a villám. A magas hőmérsékletű elektromos ívben valóban elpárologhatnak szilícium atomok, és akár össze is állhatnak kis bolyhos gömbbé.  Természetesen az ívfény hőjétől ez begyullad és a felszálló meleg levegő lebegteti. 

 

    Nem túl jelentős anyagi beruházással mi magunk is készíthetünk "brazil kategóriás" gömbvillámot. Formázzunk laza gombócot Selyempapírból, majd gyújtsuk meg! A lángoktól és az izzástól pár másodpercig lebegni fog. Látvány szempontjából sajnos elmarad a braziltól, mert a felhevített szilícium labdacs sokkal hevesebben és látványosabban ég mint a cellulóz. Másrészt viszont teljességgel egyenértékű lesz vele abból a szempontból, hogy egyiknek sincs semmi köze a gömbvillámhoz. A valódi gömbvillám cikk-cakkban, akár széllel szemben is halad, szétrobbantja a kéményt, lerombol akár egy fél házsort. Esetenként égnek állítja az ember haját, bizsergeti a bőrét, elzsibbasztja a karját stb. Számos jel mutatja, hogy csak úgy árad belőle az elektromosság. Nem csak zivatarban keletkezik, hanem derült időben is, télen is. Zárt helyiségben is megjelenhet. 

 

  Az egyik brazil tudós a saját szemével látott gömbvillámot, és erről be is számolt a médiának.  "Egyenletes mozgással csöndben elhaladt előttem egy pingponglabda nagyságú fénylő gömb és kiment a nyitott ablakon.  Azóta pontosan tudom, hogy milyen a gömbvillám!" Valóban a  gömbvillám ilyen is, de tudni illik, hogy lehet sok másmilyen is.  Százféle megjelenési formája van, és ezeket kötelességük megismerni, mielőtt világgá kürtölik naiv kísérletüket. Az esetmegfigyelések garmadája állt a rendelkezésükre, akár az interneten is. (Mi magyarok ezen a téren el vagyunk kényeztetve, még ennél is bőségesebb adatbázisra támaszkodhatunk, hála az ismert hazai gömbvillám-kutatónak és kiemelkedő méretű gömbvillám esetgyűjteményének.) 

 

  A tudós elemi kötelessége a korábbi ismeretanyagban tájékozódni, saját dédelgetett elméletének legelső és elfogulatlan kritikusa lenni.  Igazán enyhe büntetés, hogy az egyik égő gömböcske kiégette a világhírű brazil „tudós” farmernadrágját. A durva hibát ketten követték el: a kísérletezők és az eredményt szentesítő tudományos körök. Ráadásul egy félig-meddig egzakt tudományágban, a fizikában, ahol több évszázados kutatás-módszertani tapasztalat halmozódott fel.

 

   Egy meglehetősen hétköznapi jelenségben győzelmet ünnepelve vezeti félre az emberiséget egy brazil egyetem és az elméleti fizika (a „modern” fizika) tudománya. Micsoda mély zsákutcában lehetnek ők (és velük együtt mi hétköznapi emberek) az igazán elvont természeti problémák esetében, úgymint atomok, kvarkok, határozatlansági  reláció stb. tárgykörében? Mindezek után miért bízzunk a tudósokban, hogy átvezetik az emberiséget a jövő útját keresztező, egyre szaporodó és mélyülő szakadékok fölött. A triviális hibák (a brazil gömbvillámok) sorozatos elkövetése túl nagy luxus, nagyon fogy az időnk. 

 

 

 

Tassi Tamás

 

www.aparadox.hupont.hu

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E cikk eredetijének nyomtatható változata A4-es jpg formában elérhető a  következő oldalon : 

 

 

 

                           

 

 

 

                   1. oldal                              2. oldal

 

 

 

 

 

 

 

Lásd még :

 

 

 

Gömbvillám és monopólus    itt! 

 

 

 

 

 

 

 

Lásd még :

 

 

 

A TUDOMÁNY MÁGIÁI I kötet   Demo

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

04 <<  Vissza  05  Tovább  >>  06  

 

 

 

Uri Geller James Randi parafenoménIkerparadoxon Lánczos Kornél űrrakéta,óraparadoxon, Einstein, idődilatáció, relatív, sebesség, cézium, atomóra, Hafele, Keating, kísérlet, Kelly  kanálgörbítés 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Gömbvillám, megoldva?
aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai - © 2008 - 2024 - aparadox.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat