aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai

A tudomány úgy gondolja, hogy már ismeri az univerzum egyik felét és tervbe vette a másik fele feltárását. Csak annyiban téved, hogy az "egyik felét" tévesen ismeri, mialatt halvány fogalma sem lehet arról, hogy mi is lenne a "másik fele". Tt

ELTE az első 500-ban

Aparadox  9

igazolvanykep_tt.jpg

Az  ELTE a 456.

Brávó, brávó!

avagy 7 Nobel-díj esély

szallagcim_kek.jpg

 

„Két dolgot soha nem értünk meg egészen:

a mindenséget s önmagunkat.”

Báró Eötvös József

 

 

Annak érdekében, hogy legyen némi áttekintésünk a felsőoktatás nemzetközi állapotáról és színvonaláról, nézzük meg a legjobb 500 egyetem rangsorát. Illetve először a világelső 10 egyetem rangsorát, hogy ne markoljunk egyszerre túl sokat. 

     Az egyetemek rangsorának rendkívüli jelentősége van.  Ezt figyelik árgus szemekkel a szülők és diákok, amikor arról döntenek, hogy milyen rangos (és milyen drága) egyetemen tanuljanak tovább, melyik garantálja leginkább a sikeres karriert. Tudvalevő, hogy ezt leginkább – sőt toronymagasan – a Harward egyetem garantálja. Aki ide bejut, majd  ezt sikeresen elvégzi, annak biztosan jut egy kormányhivatali vagy nagyköveti állás, de minimum egy igazgatótanácsi tagság  egy globalizált nagyvállalatnál. Szétkapkodják a végzős diákokat. 

     Az egyetemek minősítését sok ezer nagytekintélyű ember végzi el akár évente többször is. Kutatólaborok, óriásvállalatok, neves tudósok, oktatásügyi hivatalnokok, szaklapok, jövőkutatók egyesített véleménye formálja meg a szuper-osztályzatot. Persze a szempontok is igen összetettek. Az intézet patinája, nemzetközi tekintélye, a végzett diákok sikerei, díjai, az intézeten belül folyó kutató és fejlesztő munka intenzitása stb. Jómagam leginkább a természettudományokat kedvelem, ezért két ilyen irányultságú egyetemet fogok kicsit részletesebben bemutatni. Az egyik a közepes méretű MIT, a másik a picinek tekinthető CalTech magánegyetem.

    A MIT 1888-ban lett alapítva. Mintegy 1000 oktatója és 10 000 diákja van, ámde ebből 6000 doktorandusz, akik teljes értékű munkát végeznek a kutatások terén. 380 kutatócsoport tevékenykedik, közöttük számos a haditechnikában, vagy az űrkutatásban. Fennállása óta 78 Nobel-díjast adott a világnak, minden bizonnyal a legtöbbet az egyetemek között. 

  A CalTech egy tipikus elit egyetem, elit oktatógárdával.  31 Nobel-díjassal és 65 nemzetközi díjassal dicsekedhet. Az lenne a csoda, ha nem lenne az első 10 között! 

      Az USA toronymagasan vezet a rangos egyetemek listájában, utána Nyugat-Európa következik. Kelet-Ázsia előre törése szinte természetes, míg Dél-Ázsia és Ausztrália egyetemeinek előkelő helyezése bizonyára meglepő számunkra. Kelet-Európa mondhatni nincs sehol.

 top_10.jpg  09a_magyar_nobel_dijasok.jpg   

   Mi magyarok is igen büszkék vagyunk a nagy eszünkre és kiemelkedő számú (15?) Nobel-díjasunkra. Tekintsük meg a magyar Nobel-díjasok listáját, és vizsgáljuk meg két díjazottunk tanulságos életútját.

1.  Lénárd Fülöp (1862 – 1947) Szülei eredetileg osztrákok voltak bár Pozsonyban laktak.  Magyar nyelvű iskolákban tanult, magas színvonalon.  Elbűvölték a kémiai és fizikai kísérletek, az iskola laborjában a tanárával közösen eszközöket gyártottak és  színvonalas kísérleteket végeztek. Mindezek után szakmai csalódás volt számára a német egyetem.  Magyar kapcsolatai mindig voltak.  Mellesleg igen kedvelte a magyar regényeket és verseket, de alapvetően németnek tekintette magát. 1935-ben kapta meg a német állampolgárságot. 

4.)  Szentgyörgyi Albert   (1893 - 1986) A felfedezés évében kerékpárral járt munkába, Szeged központjába. Felesége tízóraira mindig szendvicset és zöldpaprikát csomagolt. (No persze, Szeged a paprika hazája.) A professzor udvarias ember volt, nem vallotta be, hogy nem bírja a gyomra.  Hogy ne vesszen mindig kárba a szép paprika, egyszer azt is vegyelemezte. Meglepetten tapasztalta, hogy ez a keresett C-vitamin sokszorosát tartalmazza.  Ebből már elegendő alapanyagot termelt ki a további biológiai kísérletekhez. 1947-62 között egy Boston közeli egyetem tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt. Amerikai kollégái és diákjai igen kedvelték, a vele kapcsolatos jeles évfordulókra akár Szegedre is lelkesen ellátogatnak.  

     Az egyetemek rangsorába igencsak számíthat a Nobel-díjasok száma. Az ELTE vonatkozásában 5 töredék-kapcsolatról van szó, így ez a szám 5 x 0,1 = 0,5.  Ennek fényében az is szép, hogy az első 500 között rangsorolják. (Itt már csak 100-as csoportok vannak, mert  már túlzott precízkedés lenne egyenként rangsorolni.) A Szegedi Tudományegyetemnek van egy igazi, saját Nobel-díjasa – Szentgyörgyi Albert – és lám, ezt az egyetemet 100-al előbbre sorolták! 

     Az ELTE nagy fizikusunk, Eötvös Lóránd nevét viseli. Itt volt diák, később tanár.   Három alkalommal terjesztette fel Nobel-díjra egy-egy magyar kollégája az 1900-as évek elején, mint tudjuk, eredménytelenül.  „A Sors arra ítélt, hogy távol kelljen élnem a fizika forradalmainak bölcsőjétől.” – mondogatta rezignáltan. Legnagyobb felfedezései az Eötvös-inga (egyszerű, de nagyszerű), az Eötvös effektus, valamint a súlyos és tehetetlen tömeg azonosságának kimutatása extra nagy pontosságú pörgettyűs kísérletekkel. 

     Ugyanezen időszakban fejlesztette ki Einstein a GR (ált rel) teóriát. Ez valójában Eötvös harmadik munkájára, a gravitáló és a tehetetlen tömeg azonosságára alapít. A tudományos korrektség megkívánta volna Einsteintől, hogy munkájában kiindulásként ne ókori görög filozófusokra, hanem Eötvös Loránd aktuális, kimagasló eredményeire hivatkozzon. Meg sem említette a nevét. Közismerten gyűlölte a németeket, és meglehet, hogy a magyarokat is. Így lehetett ezzel matematikus barátja és segítője Marcell Grossmann is. Életrajzának első szakaszát sűrű homály fedi.  Vélhetőleg Budapesten (a svájci követségen) született, és 15 éves koráig itt tanult. Akkoriban bizonyára lelkesedett Eötvös szenzációs eredményeinek hallatán. Később azonban egyetlen alkalommal sem említi meg nevét gazdag életművében.

     Megvallom, hogy nekem szívügyem az ELTE sorsa, döntően névadója, Eötvös Lóránd révén. (Bár ha meggondolom, nincs is rá egyéb okom.) Hogyan juthatna előbbre a nemzetközi ranglistán? Több pénz kellene de az nincs, sőt félő, hogy nem is lesz. Ellenben rendkívüli lehetőségek mutatkoznak a fizika elméleti alapjainak fejlesztése és újragondolása terén. Immáron nem csak a relativitás és a kvantummechanika antagonisztikus ellentmondása feszegeti a "modern" fizika kereteit. Özönlenek az egyre váratlanabb megfigyelések és kísérletek beilleszthetetlen eredményei. Gondolkodó ember számára immáron nyilvánvaló, hogy új alapokra kell helyezni a fizika tudományát. Ezt a forradalmi lépést egyébként paradigma-váltásnak nevezik. 

      A fizika története tele van paradigma-váltásokkal. Gondoljunk bele, hogy a görög filozófusokat Arisztotelész világképe követte, majd a Newtoni mechanika, majd a delej csodái. Fontos és eredményes fejlődési szakaszt jelentett a statisztikus mechanika, de a fénysebesség mérésével kapcsolatos sikerek és fél-kudarcok is.  Ezután újabb forradalmi változások jöttek.  Áttérés a fizikáról a geometriára és filozófiára (relativitás, 1905), majd a határozatlanságra és az oksági elv feladására (kvantummechanika, 1926). A fizikusok büszkén emlegetik ezeket a forradalmakat, kvázi az ugrásszerű fejlődés bizonyítékait. Ugyanakkor irtóznak a régóta esedékes újabb paradigma-váltástól.  A váltás verítékes munkát igényel majd, valamint szembe megy az emberi természettel, amely  képtelen a berögzült "ismeretein" változtatni. Továbbá szégyelli beismerni tévedését úgy önmaga, mind a tudatlan hétköznapi emberek előtt. 

   Vizsgáljuk meg a paradigma-váltás nehézségeit  egy neves tudós személyes példáján keresztül. Patkós András az ELTE Atomfizikai Tanszékének docense, de korábban tanszékvezető professzor is volt. Most egy tudományos-ismeretterjesztő magazin mértékadó munkatársa is. Tudományetikai álláspontjára jellemző az az ominózus esett, amikor az LHC munkacsoportja közzétette a hírt, miszerint fénynél gyorsabb neutrínókat találtak. Nagy szenzáció volt, bár a közleményt pár hónap múlva a csoport visszavonta. P.A erősen megfedte a kutatócsoportot, amiért úgymond túl korán  tette közzé az eredményt. Ennek utána megfedte egyik fizikus kollégáját is, aki kiállt az információ szabadsága mellett. "Várhattak volna vele 1-2 évet, hogy biztosra menjenek.” Majd 10-20 évet, ha az eredmény kellemetlen? Innen azután egyenes út vezet a homályba, mert a hír magától belevész a sok száz megoldatlan  problémába. Lám, így működik a tudósok üvegzsebe.

    Más oldalról nézve is negatív hatású P.A titkolózási hajlama. Szokása kiemelni a rész-sikerek halmazát, miközben tudatosan elhallgatja a megoldatlan problémákat, a mélyben forrongó antagonisztikus ellentmondásokat.  Azt sugallja hallgatósága és olvasóközönsége felé, hogy még több matematikával és még több naiv hittel majd ők is megvilágosodnak. "Marad ugyan még 1-2 fehér folt, de azt mi, szakemberek majdfelszámoljuk!" – ilyenkor effélét szokás mondogatni. 

      A középkorban az Ozmán Birodalom – a hősies ellenállás ellenére – elözönlötte Albániát, Bulgáriát, majd évszázados harcban állt az útjában lévő Magyar Királysággal. (A franciák bíztatták fel őket, hogy támadják hátba a Német-Római Császárságot.) A törökök taktikája az volt, hogy győztes csata után a leigázott területen életben hagyták a fiú-csecsemőket, hithű muzulmánokat neveltek belőlük, majd 20 év múlva janicsárként visszaküldték őket. Hadd kaszabolják egymást a magyarok! Sajnos csekély az esélye annak, hogy egy janicsár rádöbbenjen arra, hogy ő eredetileg magyarnak született. 

     Manapság a Globalizáció támadja a nemzetek szellemi szabadságát. A tananyaggal túltöltött diákok célja semmi más, mint túllenni a vizsgákon.  Ha mégis-mégis felszínre tör egy új gondolat, akkor a modern janicsár (un. szkeptikus) hadsereg arra van kiképezve hogy csírájában eltapossa. 

      No de térjünk vissza az egyetemekhez! Az a társadalmi  jó, ha a professzorok nem néznek át az állampolgáron, ellenben szóba állnak vele. Hadd legyenek csacsi ötletei, az aktív kisebbségnek, hátha 100-ból 1 bejön. Tudós szinten is úgy van, hogy 100 merész gondolatból jó, ha 1 jó. Ha valaki tanult (tanult?) vezetéstudományt, akkor ezt tudja és a felfedező folyamat természetes részének tartja. A véleményezés kevés energiába kerül, ha valaki tanult (tanult?) szervezni.  Mélyebb és mélyebb bíráló szinteket kell létrehozni, közben tömören jelenteni. A legmélyebb szint lehet akár egy diákköri önképző csoport, mely friss szemmel és élvezettel vizsgálgatja a beküldött furcsaságokat. De igen fontos az építő jellegű válasz, a ma divatos gúnyolódás, fölényeskedés vagy kekeckedés helyett. Csonka annak az egyetemnek a szellemisége, ahol ez a funkció nem működik. 

   Pótoljuk most az évtizedek mulasztását, és nézzünk meg együtt néhány ígéretes gondolatot!  Biztos, hogy ezek nem csacsiságok, már több oldalról alátámasztást nyertek. A témák súlyosak, a kidolgozás alapos. Mindez hamarosan tisztázódni fog, akár partner ebben az ELTE, akár nem. 

09a_arany_plakett_--.jpg           09a_palladium_metszetben.jpg

1.) Dr. Egely GyörgyPorfúzió, avagy hidegfúzió.

Szénporból atommag-energiát és sokféle más atomot állít elő. Bár mondják, hogy ilyen nincs, azonban lám,  mégis van!  A felfedezés már számos nemzetközi díjat nyert.  A gömbvillám nem felfedezés, "csak" egy E. Gy által melegen ajánlott kutatási téma.  Egy újfajta kölcsönhatás, vagy a valódi 4. dimenzió stb. ígérete. 

 2.)  Sindely László

Az atommagok belső geometriája

Mérnök-kollégám  csapágygolyókból kirakott atommagjai szépen mutatják a gömbhalmazok stabilitásának mértékét. Kívül vannak a protonok, belül a neutronok, bármilyen szokatlan is legyen ez.   Jómagam némi számítással is igazoltam, hogy ebben az elrendezésben a mag jóval stabilabb, mint a mostani naiv atommag-modellnél, ahol a nukleonok véletlenszerűen vannak gombóccá gyúrva.  Nézetem szerint a körpályákon keringő kvarkok igen nagy árama és mágneses tere rögzíti őket. Mindazonáltal a Sindely-modell amúgy is igen erős lábakon áll. További bizonyítás már szükségtelen. Csak díszítés,  mint ékszeres ládikán a masli.

3.) Tassi Tamás

E/E-arányszám

(Ez én vagyok) 

Jelentős felismerésem, hogy a testek megmérhető energiája, valamint az anyag alap-energiája egy jól használható arányszámot képez. Számolhatók vele az energia által bekövetkezett  változások, pl. a fénysebességnél,  az atomok frekvenciájánál, tömegnövekedésnél stb. A helyzeti energia, valamint a mozgási energia arányszáma például így fest: 

 09_a_kepletek.jpg

Kézenfekvő lenne további DE/E0 arányszámokat is felállítani. Ilyenek lehetnek a fémek atomi kötései, a kristályok vagy a molekulák kötési energiája stb. Ezek remek feladatok lesznek egy hozzáértő kutató számára.

     Az E/E-arányszám kiválóan használható a gravitációs kékeltolódás témakörben, ami történelmileg egy teljesen elkülönült terület. Az  E/E-arányszámmal egyszerűen számítható a Fe-57 atommagok rezonancia-frekvenciájának csökkenése, amit a tudomány tévesen a gamma-sugarak kékeltolódásának gondol. 

   Az un. kettős fényelhajlás jelensége is magyarázható a fenti arányszámmal. A Nap mellett elhaladó  fénysugár 1,7"-es, kétszeres szögelhajlást mutat.  Ezen érték első felét a gravitációs vonzás okozza, míg a  második fele az E/E-arányszám következménye. Aszimmetrikus gravitációs erőtérben változik a fénysebesség és meggörbül a fénysugár. A továbbiakban tehát nincs létjogosultsága a görbülő tér által okozott fényelhajlás hipotézisének. 

      A H-K kísérlet kínos szelleme 1972 óta kísérti az elméleti fizikát, amikor is Hafele közzétette kusza képletét az atomórák reptetésére vonatkozólag.  (Nature, 1972 177) A dolgozat elméleti és számítási hibáiból kitűnik, hogy a repülők és a földfelszín sebességeiből adódó órakésést, valamint a magasságból eredő órasietést nem lehet az SR és GR teóriák szerint számítani. Ellenben az E/E-arányszám egyszerű értelmezést és egzakt eredményeket szolgáltat. Így végre megvan a H-K kísérlet elméleti magyarázata.

      A fenti kísérletből az is következik, hogy elkerülhetetlen az abszolút sebesség fogalmának újbóli bevezetése a fizikába. Az már korábban is fölsejlett, hogy a múlt században bevezetett relatív sebességekkel itt-ott baj van, már lineáris problémák esetén is. Sebesség hatványoknál azonban mindig hibás eredményhez vezet.  A mozgási energia képletében pedig a sebesség négyzete szerepel.  De nem kell véglegesen búcsúztatnunk a relatív sebességet sem!  Alárendelt helyeken (közlekedés, technika stb.) nagyon praktikusan használható marad. Az abszolút sebességről mindössze annyit kell tudnunk, hogy a Föld pólusain értéke 0, míg a felszín egyéb pontjain a kerületi sebességgel egyező.  Ezt a láthatatlan, rejtőző sebességet hozzáadva a repülőgépek sebességéhez helyes értéket kapunk az atomórák késésére.

09a_grav_kek_-_voros.jpg  09_a_kettos_felirattal.jpg  09a_orareptetes.jpg 

A fentebb piros színnel megjelölt 7 téma 7 Nobeldíj-esélyt jelent.  Ezekből 5 az én munkám eredménye. Elméleti jellegű találmányok, pontosabban felismerések.  Azt kellett felismerni, hogy bonyolultnak tűnő jelenségek mögött a klasszikus newtoni fizika húzódik meg.  Így azután a magyarázatok is meglepően egyszerűek, a számítások pedig rövidek.  Nincs velük további teendő, készen vannak.  Vegyük észre, hogy visszajutottunk a tudomány egy évszázaddal korábbi útelágazásához, ahol utat tévesztve most éppen egy zegzugos zsákutcában bolyongunk.  Az lehetetlen, hogy eme visszatalálást a tudományos körök ne tartsák fontos lépésnek, és ne nyomatékosítsák díjak odaítélésével. 

     Lám, máris a sikeres út végéről, a díjakról beszélek.  Pedig jól tudom, hogy odáig még sok fontos lépést kell megtenni.  Elsőnek is kellenek neves fizikusok, akik kézbe veszik, megforgatják, megkritizálják, majd megvitatják a témát.  Jó jelnek tekintem, hogy hosszú ideje mélyen hallgatnak róla, miközben néhány intelligensebb internet-vitafórumnál leesett a tantusz és diszkréten bezártak.

      Az érintett fizika-professzorok 130 feletti IQ-val a fejükben a zsigereikben érzik a magasságokból rájuk figyelő szúrós tekinteteket, miszerint nem ajánlatos   régi tévedéseket feszegetni, ezáltal régi dogmák és sztárolt tudósok ragyogását elhomályosítani. Úgy tűnik, hogy még a túlkoros professzorokat is anyagi és szakmai függésben tartják, még ők sem kockáztatják a megszólalást. Ide egy igazi hős kellene, egy Dugonics Titusz várvédő katona a régmúltból, vagy egy Végvári József őrnagy a közelmúltból! 

      Nem csak a török hódoltság uralja a magyar tudományos életet.  Nyakunkon a Globalizáció is. Így azután itthon minden téveszmét igaznak mondanak, ami "felülről és odaátról" jön, míg elvetendő és kigúnyolandó, ami nem. Az új dolgok elleni harc vezéralakja egy tanulatlan amerikai bűvész, bizonyos James Randi, aki magas EQ szintje birtokában ráérzett az igényre, hogy tartós kereslet van egy bizonyos piszkos munkára. Ugyanis egyre nagyobb tempóban zúdulnak be az újabb és újabb kezelhetetlen jelenségek, valamint  kísérleti eredmények.  Randi ezeket elég jól lekezeli a maga módján.  Bagatellizál, csúsztat, hosszan mellébeszél, szemérmetlenül letagad, de ha kell lejárat. Sűrűn pécéz ki harmatgyenge vagy nemlétező ellenfeleket, melyeket azután elegánsan kétvállra  fektet, majd ledöf. (Hason témájú könyvében Beck Mihály vegyész híven lemásolja példaképe harci taktikáját.) Egyházak – ha értenének az elméleti fizikához – azt mondanák Randira, hogy a jámbor szívek megrontója. Viszont Randit a felsőbb körök jól megfizetik, továbbá legyezheti hiúságát, hogy régóta ő a tudomány arca. Ezt a személyt emelte be P.A a magyar közéletbe, és terjeszti ártó demagógiáját magazinjában havi rendszerességgel. Mi lenne a helyes út, hogyan is kellene kezelni az újszerű elméleteket? Többek között össze kell vetni ismert régiekkel. Esetünkben leginkább a relativitással.  Na már most, én készséggel elhiszem Patkós Andrásnak, hogy jobban ért a relativitáselmélethez, mint hajdú a harangöntéshez. Ez azonban nem tűnik elég szilárd alapnak az összevetéshez. Ellenben úgy tanítják, hogy a fizikus vakon megbízhat az energia-egyenletek igazában, pláne ilyen triviálisan egyszerű levezetések esetén.  Remélem, hogy P.A pozitívan dönt az átlátható mellett, az SR és GR ellenében. 

09_-cs_randi.jpg

Az ELTE 244 éves fennállása is indokolja, hogy végre legyen egy saját Nobel-díjasa.  Lássuk be, hogy az 1 minőségileg  több, mint a 0,5. Sőt, most egyszerre 5 témával is lehet próbálkozni.  Jelenleg az ELTE a 456. helyen áll a nemzetközi ranglistán.  Igaz ugyan, hogy magam is hátrább tettem 6 hellyel, mert neheztelek rájuk. Nem válaszoltak 6 beküldött dolgozatomra.  Pedig egy Nobel-díj szerintem legalább 20 helyezést ér.  Ezzel az ELTE-nek lenne esélye átugrani a 456. helyről a 436. helyre. Ha pedig mind az 5 bejönne, az már a közel tisztes 356. helyezést jelentené.   

      Bevallom, hogy nekem is jól jönne a díj, nem csak az ELTE-nek. Szerényen lobogtathatnám e magas díjat, és a kényes ízlésű magyar tudományos közösség alig 1-2 évtizeden belül elismerné, hogy mégis csak van némi spiritusz a dolgozatokban.  Megjegyzem, hogy 5 közepes díj erre nem elég. Azt még simán média-blokád alá lehet venni, mint például Dr. Egely találmányát. 

       A fentieket latolgatva hosszú habozás után úgy döntöttem, hogy mégis csak felvállalom az ELTE tagságot. Elvégre sokáig laktam a közelében, az V. kerületben. Kaphatnék továbbá egy örökös  Címzetes Diák státuszt, és akkor már eleget is tettünk a formaságoknak. (A Címzetes Tanár rangot nem vállalom, szerénységem tiltja.)  Mindezek után kézenfekvő, hogy éppen ez az egyetem támogassa dolgozataim elismerését. 

    Apropó, szerénység! Egykor munkásparaszt kormányunk igencsak felmagasztalta a szerénység erényét, és elítélte a szerénytelenséget. A proletár diktatúra tanulatlan és tudatlan birtokosai ezzel a módszerrel gyűrték maguk alá az értelmiséget, illetve az önálló gondolkodás jogát. De széles tömegek vették át a letorkolás ezen módszerét, és használják ma is. Ez az út meredeken vezet lefelé, kerülendő, hiszen szeretnénk saját erőből felfelé kapaszkodni. Sajnos manapság is az útszélen marad a szerény ember, ha arra vár, hogy értékeit észrevegyék. Ezek a társadalmi funkciók ma sem működnek, az ELTE meg pláne nem olyan. Ugyanakkor számos terület van ahol az ELTE-nek van mire szerénynek lennie!

      Mikor lehet hatékonyan lefuttatni az ELTE bonyolult rendszerében egy effajta Nobel-ajánlási projektet? Csakis akkor, ha kineveznek egy konkrét felelőst, egy un. témafelelőst. A magam részéről én Patkós Andrást tartom a legalkalmasabb személynek. Megvan hozzá a szakmai háttere, levizsgázott, sőt szigorlatozott helyzeti és mozgási energia tárgykörből. Talán csak a gyakorlati alkalmazás terén vannak hiányosságai. Neve bizonyára ismerősen cseng a Stockholmi Akadémián, kész ajánlólevél. Magazint szerkeszt, remek pennájú szakíró. Könnyed ujjgyakorlat lesz számára öt meleg hangvételű ajánlólevelet írni az 5 kitárgyalt témáról. Maguk a szakdolgozatok a honlapomon találhatók, és reméljük, hogy az Idegen nyelvi Tanszék elvállalja lefordításukat svéd nyelvre. Végtére is az ELTE sokat nyer vele.

     Ha mindezzel megvolnánk, talán írhatna P.A még két ajánlólevelet, ezúttal mérnök-kollégáim számára. Ez nem csak afféle sztahanovista buzgalom lenne, de begyűjtene tőlük két piros pontot is, mert jelenleg meglehetősen morózusak lehetnek. Ugyanis Alma Máterjüket – a Nyugati Globalizált Tudomány segedelmével – megszállta a török. Budán, a Műegyetem ódon falai között manapság janicsárok (szkeptikusok) kiképzése folyik. Ilyen szégyen az elmúlt fél évezredben nem érte a magyar hazát! Tán megenyhülve kollégáim felvállalnak egy-egy gyorstalpaló szemesztert geometriából és technikai ismeretekből fizikushallgatók számára.  Több, mint kínos, amikor ezen alapismeretek híján dinamikai modelleket álmodnak meg atomokra, atommagokra, fotonokra stb. De foghíjas alapismeretekkel "felvértezett" emberekkel még egy kulturált vitát sem lehet lefolytatni. A végzős diákok a mai oktatási tematika következtében önállóságot és talajt vesztve, a matematika és a virtualitás hálójába vannak beszorítva. Ideológiai és szellemi fogságban élik le további életüket. 

      A hazai tudományos haladás tempójával maga az Akadémia, illetve Pálinkás József elnök úr sem elégedett. Kilátásba helyezett bizonyos átszervezést és fiatalítást az egyetemek vezető-garnitúrájában. Mivel ez igen súlyos, sőt nemzeti ügy, talán nekem, mint  kívülállónak is szabad lesz majd hozzászólnom. Úgy hiszem, hogy kreatív és egyben meglepő javaslatokkal fogok szolgálni. 

 

Tassi Tamás

aparadox.hupont.hu

 

 E cikk eredetijének nyomtatható változata A4-es jpg formában elérhető a következő helyen:

09_elte_8_kep.jpg 

_15c_logo_66.jpg 

 09A <<  Vissza   09A   Tovább >> 10

  palládium, Ikerparadoxon Lánczos Kornél űrrakéta,óraparadoxon, Einstein, idődilatáció, relatív, sebesség, cézium, atomóra, Hafele, Keating, kísérlet, Kelly atommag proton neutron gluon h hatáskvantum Planck-állandó vákuum állandók foton paradoxon Einstein idődilatáció relatív sebesség cézium atomóra Hafele Keating kísérlet Kelly, új magyar Nobel díj, Alfred Nobel, Stockholmi Akadémia, Eötvös Loránd, Lénárd Fülöp, ELTE, nemzetközi ranglista  

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 56
Tegnapi: 103
Heti: 730
Havi: 1 907
Össz.: 143 806

Látogatottság növelés
Oldal: ELTE az első 500-ban
aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai - © 2008 - 2017 - aparadox.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: e=mc2 - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »