A proton belseje
A proton belső struktúrája
A proton belseje
A proton belső felépítését Islam és munkatársai mérték ki a CERN-ben és a Fermi lab-ban 2009-ben. Három gömbhéjat találtak benne: 0,20 0,44 és 0,87 fm (femto-méter) sugárral. A belső gömb volt a legkeményebb, míg a külső héj tűnt a legpuhábbnak.
A proton 939 MeV tömegű, és az atommagban 5 fm sugarú gömböcskének tűnik. Később fontos lesz a mágneses nyomatéka is, ami T=14,10607*10-27 Am2. A protonban 3 kvark van, meg 30% valami más – un. tengerkvark – mondják a magfizikusok. Az u kvark elektromos töltése +2/3, a d kvarké pedig -1/3 töltésegységnyi.
Egészítsük ki ezt az ismereti szintet 3 további feltevéssel. A kvarkok a proton belsejében keringő mozgást végeznek – hogyan másképp – így egymenetű áramjárta tekercsként viselkednek. A 3 gömbhéjat a 3 kvark alkotja u d u sorrendben. Tömegük meg onnan ered, hogy változó mértékben bár, de erősen közelítik a fénysebességet. Ami ugyebár tömegnövekedéssel jár.
Ki kell elégíteni az un. spin feltételt is, amely szerint mindegyik kvarknak S0=53*10-36 kgm2/s perdülete van. Mivel adott a keringések r sugara, valamint a keringés v sebessége, így az S0=m*v*r képletből megkaphatjuk a kvarkok m tömegét. A kvarkok mágneses momentumát pedig a T=Q*v*r/2 képlet adja, és összegüknek pontosan kell egyeznie a proton kísérletileg kimért mágneses momentumával. E vonatkozásban a mért sugarak némi lemaradásban vannak. Kis igazítással azonban igen szimpatikus, duplázó számsort kaphatunk: 0,22 0,44 0,88. Nem mellesleg így talán könnyebb lesz majd megtalálni a mögötte rejtőző törvényt is.
A fenti bővített kvark-ismeretek és az elvégzett számítás alapján itt sorolom fel a proton belső részleteit. Az adatok rendre: r keringési sugár, m tömeg, T mágneses momentum.
Belső gömbhéj u1 kvark: 0,22 fm 448 MeV 3,52196 *10-27 Am2
Középső gömbhéj d kvark: 0,44 fm 224 MeV -3,52196 *10-27 Am2
Külső gömbhéj u2 kvark: 0,88 fm 112 MeV 14, 10607*10-27 Am2
Tenger-kvarkok: ? fm 155 MeV 0 Am2
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Összesen: - fm 939 MeV 14,10607*10-27 Am2
Miután elméleti úton sikerült behatolnunk a proton belsejébe, ott több meglepő dologgal és érdekességgel találkozhatunk. Például a belső u1 kvark keringési frekvenciája igen magas, 2,2*1023 Hz, a sugárzás hullámhossza 1,4 fm, tehát gamma sugár. Az áram gyűrűben pedig 23160 amper áram folyik, amelyik nyílván igen erős mágneses teret hoz létre. A pici körpályán fénysebességgel keringő tömeg pedig 326 kN centrifugális erőt fejt ki. Nem csoda hát, hogy az olasz kísérletben a belső gömb igen keménynek mutatkozott, a részecske-lövedékek lepattogtak róla.
Hogyan lesz a számítással jól követhető síkbeli körpályából gömbhéj? Ez ugyanolyan rejtély, mint az atommag körül keringő elektronok esetében. A klasszikus fizika egyenletei ott is csak síkban működnek, míg a térbeli pálya létrejöttéről az atomfizikusoknak a leghalványabb elképzelésük sincs.
Mindazonáltal úgy tűnik, hogy az elméleti levezetésem jól harmonizál a spin, a kvarktömegek, a gömbhéj-sugarak és a mágneses momentumok vonatkozásában.
A kvark-köráram feltételezése viszont megnyit egy további kaput is. Az itt számítható mágneses erők bőven elegendőek az atommag nukleonjainak (proton, neutron) összetartásához. A magfizikusok által hézagpótlóként bevezetett fantom erő, az un. erős kölcsönhatás viszont szükségtelenné válik, ezért a fiktív fogalom törlendő a magfizikából.
A nyomtatható változatot lásd itt!
Kulcsszavak: proton, belső, kvarkok, spin, gluon
2016 október 23
Tassi Tamás
aparadox.hupont.hu
aparadox@gmail.hu
Az a meglepő hírem, hogy sikerült megalkotnom a neutron belső szerkezetét is. Lásd itt!