aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai

A tudomány úgy gondolja, hogy már ismeri az univerzum egyik felét és tervbe vette a másik fele feltárását. Csak annyiban téved, hogy az "egyik felét" tévesen ismeri, mialatt halvány fogalma sem lehet arról, hogy mi is lenne a "másik fele". Tt


 A TUDOMÁNY MÁGIÁI II. kötet

A köznapi ember számára a tudomány csúcsprodukció, varázslás, boszorkánykonyha, mágia. Ezt a szavak jó értelmében gondolja, ezért az embereknél a tudomány a szimpátia szavazások élén áll. De ott van ám...

Kapható: Adamobboks.hu

A fejezet az óra-paradoxon címet viseli, de nem csak erről - az óra-lassulásról és az időről - szól. Egy ennél fontosabb kérdés kapcsolódik hozzá, éspedig az abszolút sebesség léte vagy nemléte.  Erről szól a 2. írás, melynek címe:  Az abszolút sebesség visszatér!  

    A 3. írás címe:  Repülő órák.  Ez az írás az óra-paradoxonról szól, és mintegy előzetesként mutatja be a nem túl ismert, de annál inkább fontos atomóra kísérletet.

    A részletesen kimunkált témát eredetileg egy ismeretterjesztő folyóiratnak küldtem el.  Ámbár meglehetős szkepszissel ítéltem meg a pozitív fogadtatás esélyét: Levél az ÉT Szerkesztőségének.  Az ÉT ugyanis nem szokott olyan cikkeket leközölni, melyek nyilvánvalóan ütköznek az elmúlt évtizedek kőbe vésett dogmáival. 

    Az 5. valóban részletes dolgozat címe:  A H-K kísérlet.  Ez egyebek között tartalmazza a kísérlet részletes leírását és annak eredeti értelmezését.  Tartalmazza továbbá paradoxon megoldását jelentő korrekt (egzakt) képletet, valamint annak levezetését 11 lépésben.  Nem kell megijedni tőle, viszonylag könnyű olvasmány.  Kizárólag középiskolás fizikát használ. 

 -----

      A tudományt nem hajtja az idő.  Halad a maga cikk-cakkos útján, időnként felismer egy új összefüggést, más esetben keresztülesik rajta, mégsem veszi tudomásul.  Vannak más, ámbár kevésbé erős ösztönzők.  Ilyen ösztönzés lehet a vetélkedés, a sikervágy, a feltalálás izgalma, avagy egyszerűen az értelmes munka szeretete.  A társadalom - benne a vezető politikusok - nem képesek megítélni az eredményességet.  Hite és tisztelete a tudományé, és pénzeli, ahogy futja.  A tudomány tehát olyankor megy új utakra, ha olyanja van, vagy ha a természet erre erősen rákényszeríti. 

      Jómagam ugyan nem keresem az új utakat, de nem is térek ki előle, ha a dolgok logikája abba az irányba mutat.  Viszont kifejezett örömömre szolgál, ha az új út valójában régi, és a tudományt először egy zsákutcából kell kivezetni.  Egy ilyen régi-új út volt például a 4. fejezet, az óraparadoxon. 

153

4.3

 Repülő órák

 "A sebesség hatással van az idő múlására! - mondta az ifjú Albert diáktársainak.  Mivel én nem gyalogosan, hanem kerékpárral tettem meg a túrát, ezért kevesebbet öregedtem." Elképesztő elgondolás, és csakis azért vesszük komolyan, mert Einsteintől származik.  Akkoriban szócsatákkal, manapság viszont kísérletek alapján dönthetjük el, hogy valóban befolyásolja-e a mozgás biológiai és mechanikus óráinkat. 

      A jóslat szerint kis sebességeknél ugyan igen kicsiny - nano-szekundum (ns) nagyságrendű eltérés várható, de semmi baj, az atomóra jól méri a nano-szekundumokat.  (Egy másodpercben 1 milliárd, azaz 109 ns van.) 

     Tegyünk egy előzetes próbát paradoxon ügyben.  Helyezzük be az atomórát egy léghajó kosarába, és bocsássuk fel 9 km magasba.  Két nap elteltével húzzuk vissza, és nézzük meg, mit mutat.  Lám, 170 ns sietést mutat!  A kísérlet egyszerű, de számolni még egyszerűbb.


5.2

A csattogó rák csodafegyvere

 E kisujjnyi rákocska trópusi tengerekben él. Az ollója aránytalanul nagy, és ezt meglepő módon használja, csattog vele. Egy rák-kolónia folyamatos, fülsiketítő zajt csap, réme a szonárral tájékozódó búvároknak és tengeralattjáróknak.  Közelről géppuskaropogásnak hallik. 

Kézenfekvő lenne a hangot a rák összecsapódó ollójának tulajdonítani.  Nem ez a helyzet, a magyarázat jóval bonyolultabb.  Egy német zoológus, Barbara Schmitz végzett arrafelé kutatómunkát, és mint érdekességet, videóra vette ezt az állatot is.  Később megnézve a felvételt észrevette, hogy a hang nem az ollók záródásakor jelentkezik, hanem kicsit később.  Egy hidrodinamikában jártas csoport vette át a stafétabotot, volt köztük un.  buborék-specialista is.  (A holland Twente Egyetem kutatói.)  Most már akváriumban vizsgálták a rákot, az ultragyors kamera 4000 képet rögzített másodpercenként.  Megállapították, hogy a csattanás az ollók záródása után

 1/100 másodperc múlva jelentkezik,  továbbá az ollók szárai óriási, 100 km-es sebességgel csapódnak össze.  A záródó ollóból kilövellő vízben kis gőzbuborékok jelentek meg a nyomásesés következtében.  (Bernouli-szabály : növekvő sebesség, csökkenő nyomás.) Amikor a vízsugár lelassult, és a nyomás megnőtt, és a buborékok sorra eldurrantak. A zsákmányállatok a mini-robbanásoktól pusztultak. 


217

5.5

Kétfejű foton

 A foton szó fény-részecskét vagy másképp mondva fény-kvantumot jelent.  Tehát a fény részecskék zápora.  Másrészt viszont a fény hullám, hiszen interferenciát mutat.  Ha két hullám azonos fázisban találkozik, akkor ott az intenzitás négyzetes arányban nő, míg ellentett fázisban találkozva teljesen kioltják egymást.  Ugyanakkor a foton detektor kis fény intenzitás esetén képes egyenként megszámolni a beérkezett fotonokat.  Tehát a fényt mégiscsak részecskék alkotják?  Rádióhullámok esetén szó nem esik részecskékről.  Márpedig azt állítják, hogy azonosak a fényhullámmal, csak hullámhosszuk nagyobb.  Akkor hát a fény mégis csak hullám? 

      Newton rendkívül sok energiát fektetett be fénytani kísérletekbe.  Végül azt mondta, hogy a fény az hullám, ámbár meglehet, hogy részecske.  Négy évszázaddal később, a XX.  század fizikusai kicsit erőteljesebben, de ugyanezt fogalmazták meg: A fény egyszerre részecske is, meg hullám is.  (Ha azt állítanák, hogy a fény egyszerre tűz is, meg víz is, - akkor több reményt fűznék hozzá, hogy a fenti definíciót valaha is meg fogom érteni.)

      A magam részéről úgy vélem, hogy a fény alapvetően részecske.  Azonban ez a részecske, mondjuk úgy, hogy a foton feje, maga után húz egy hullámzó kondenzcsíkot.  A fej pedig nem egyetlen golyócska, hanem kettő, melyek kézen fogva keringenek egymás körül.  Nagyobb hullámhosszúságú fény esetén egymástól távolabb, kisebbnél közelebb. 

     Nehéz megmondani, hogy milyen részecske is a fotont képező párocska.  Ismert részecske nem-igen lehet, ez hamar belátható.  Elsőként próbálkozzunk elektron-pozitron párral! 

 gömbvillám fekete lyukak antigravitáció vákuum spin Tesla


Tartalomjegyzék


I. Kötet

Előszó                                                                         3


1. fejezet   Menydörgés és villámlás        7                                

1.1 Bevezetés                                                  8                   

1.2 Földalatti atomreaktor                               9                   

1.3 Köszönjük Galilei!                                   13                 

1.4 Hosszú menydörgés                                 18                  

1.5 Időkerék                                                    21                 

1.6 Fekete lyukak                                            25                 

1.7  Brazil gömbvillám                                    32                  


2. fejezet   Alsó és felső tantermek         39                             

2.1  Bevezetés                                              40                  

2.2  Általános Iskola?                                      41                 

2.3  Fizika Tankönyv                                      52                 

2.4  Folyékony levegő                                     55

2.5  A BÁZIS                                                 59      

2.6  Szkeptikusok                                          66                  

2.7  James Randi Budapesten                         75                  

2.8  Alternatív Tudományos Akadémia          83      

2.9  Kérdőív                                                    87      


3. fejezet    A Tudomány, mint olyan        91                 

3.1 Bevezetés                                                  92                 

            3.2 ITER, Európa Bábel-tornya                       93                 

            3.3 Tesla a Nagy Mágus                               101                 

            3.4 Ördöglakat                                               116     

            3.5 Az atommag belseje                                 121     

            3.6 Karakan Japan Tudoman                         129

            3.7 Hogyan Lettem Szakíró?                          138


II. Kötet


4 fejezet   ÓRA-PARADOXON                    147


4.1  Bevezetés                                                148

4.2  Az abszolút sebesség visszatér                149

4.3  Repülő órák                                            153

4.4  Levél az ÉT szerkesztőségének              160

4.5  A H-K kísérlet                                        163

4.6  Változó etalonok                                    179


5. fejezet   Új utakon                                              185


            5.1 Bevezetés                                                 186

            5.2 A csattogó rák csodafegyvere                  189

            5.3 Miért nem 3dimenziós a tér?                    193

            5.4 Az elektron pörög                                    201

            5.5 Kétfejű Foton                                          217

            5.6  A fizikai vákuum                                     223

            5.7 Miből van a gömbvillám?                         227

            5.8 Ősrobbanás vagy Gátszakadás                 233

            5.9 Mi a gravitáció?                                        245

5.10 A Merkúr pályaadatai                                        253


Könyvajánló                                                                                257                                                                          




látotagó olvassa a lapot.





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 39
Tegnapi: 103
Heti: 713
Havi: 1 890
Össz.: 143 789

Látogatottság növelés
Oldal: MÁGIA II
aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai - © 2008 - 2017 - aparadox.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: e=mc2 - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »