Nobel-díj esély, új
7 új Nobel-díj esély
A "modern" fizikáról klasszikusan és közérthetően.
„Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget s önmagunkat.”
Báró Eötvös József
A tudományos körök nagyon bíztatnak bennünket. Ezért mi magyarok igen büszkék vagyunk a nagy eszünkre és viszonylag nagy számú (15) Nobel-díjasunkra. Mindezek fényében remélem, hogy pozitív lesz a fogadtatása annak a bejelentésemnek, hogy esélyt látok további jelentős változásokra, akár további 7 Nobel-díj elérésére.
Napjainkban, a XXI. században igencsak kedvező a helyzet a tudomány elméleti alapjainak frissítésére. Sokasodnak a problémák, azaz kézenfekvőnek látszik a fejlesztés, az újragondolás. Immáron nem csak a relativitás és a kvantummechanika összeférhetetlensége feszegeti a "modern" fizika kereteit. Özönlenek a váratlan megfigyelések és az újszerű kísérletek beilleszthetetlen eredményei. Gondolkodó ember számára immáron nyilvánvaló, hogy új alapokra kell helyezni a fizika tudományát. Az efféle forradalmi lépést egyébként paradigma-váltásnak nevezik.
A fizika története tele van paradigma-váltásokkal. Gondoljunk bele, hogy a görög filozófusokat Arisztotelész világképe követte, majd a Newtoni mechanika, majd a delej csodái. Fontos és eredményes fejlődési szakaszt jelentett a statisztikus mechanika, de a fénysebesség mérésével kapcsolatos sikerek és fél-kudarcok is. Ezután újabb forradalmi változások jöttek. Áttérés a fizikáról a geometriára és filozófiára (relativitás, 1905), majd a határozatlanságra és az oksági elv feladására (kvantummechanika, 1926). A fizikusok büszkén emlegetik ezeket a forradalmakat, kvázi az ugrásszerű lépések fontosságát. Ugyanakkor irtóznak a régóta esedékes újabb paradigma-váltástól. A váltás verítékes munkát igényel majd, valamint szembe megy az emberi természettel, amely képtelen a berögzült "ismeretein" változtatni. Továbbá szégyelli beismerni tévedését úgy önmaga, mint a tudatlan hétköznapi emberek előtt.
Pótoljuk most az évtizedek mulasztását, hajtsunk végre néhányat a sorozatban elmulasztott változtatásokból. A címben is utalt 7 Nobel-díj lehetőségről lesz szó, melyek többnyire nem modernizálást jelentenek, hanem ellenkezőleg, visszalépést az egyszerű, klasszikus fizikához.
* * *
1.) Dr. Egely György: Porfúzió, avagy hidegfúzió.
Szénporból atommag-energiát és sokféle más atomot állít elő. Bár mondják, hogy ilyen nincs, azonban lám, mégis van! A felfedezés már számos nemzetközi díjat nyert. A gömbvillám nem felfedezés, "csak" egy E. Gy által melegen ajánlott kutatási téma. Egy újfajta kölcsönhatás, vagy a valódi 4. dimenzió stb. ígérete.
2.) Sindely László: Az atommagok belső geometriája
Mérnök-kollégám csapágygolyókból kirakott atommagjai szépen mutatják a gömbhalmazok stabilitásának mértékét. Kívül vannak a protonok, belül a neutronok, bármilyen szokatlan is legyen ez.
Jómagam némi számítással is igazoltam, hogy ebben az elrendezésben a mag jóval stabilabb, mint a mostani atommag-modellnél, ahol a nukleonok véletlenszerűen vannak gombóccá gyúrva. Nézetem szerint a nukleunokban körpályán keringő kvarkok igen nagy árama és mágneses tere rögzíti őket egymáshoz. Mindazonáltal a Sindely-modell amúgy is igen erős lábakon áll, ezt leginkább az izotópok stabilitásának kérdése igazoljai. A további bizonyítás szinte szükségtelen. A mágneses kiegészítés már csak díszítés, mint ékszeres ládikán a masli.
3.) Tassi Tamás: E/E-arányszám (Ez én vagyok)
Jelentős felismerésem, hogy a testek megmérhető energiája, valamint az anyag alap-energiája egy jól használható arányszámot képez. Számolhatók vele az enrgia-változás következtében bekövetkező fizikai változások, mint például a fénysebesség változás, az atommagok frekvenciájának változása, a tömegnövekedés stb. A helyzeti energia, valamint a mozgási energia arányszáma például így fest:
Kézenfekvő lenne további DE/E0 arányszámokat is felállítani. Ilyenek lehetnek a fémek atomi kötései, a kristályok vagy a molekulák kötési energiája stb. Sajnos ezek a témák meghaladják a teljesítőképességemet, így a feladat másra vár.
4.) Az E/E-arányszám kiválóan használható a gravitációs kékeltolódás témakörben, ami történelmileg egy teljesen elkülönült terület. Az E/E-arányszámmal egyszerűen számítható a Fe 57 atommagok rezonancia-frekvenciájának csökkenése, amit a tudomány tévesen gondol a gamma-sugarak kékeltolódásának.
5.) Az un. kettős fényelhajlás jelensége is magyarázható a fenti arányszámmal. A Nap mellett elhaladó fénysugár 1,7"-es, kétszeres szögelhajlást mutat. Ezen érték ugyancsak az DE/E0 arányszámból következik. A továbbiakban tehát nincs létjogosultsága az Einstein féle görbülő térnek, illetve eme virtuális fogalom által értelmezett fényelhajlási magyarázatnak.
6.) A H-K kísérlet kínos szelleme 1972 óta kísérti az elméleti fizikát, amikor is Hafele közzétette kusza képletét és magyarázatát az atomórák reptetésére vonatkozólag. (Nature, 1972 177) A dolgozat elméleti és számítási hibáiból kitűnik, hogy a repülők és a földfelszín sebességeiből adódó órakésést, valamint a magasságból eredő órasietést nem lehet az SR és GR teóriák szerint számítani. Az E/E-arányszám viszont ez esetben is egyszerű értelmezést és egzakt eredményeket szolgáltat. Ezáltal végre megvan a H-K kísérlet elméleti magyarázata.
7.) A fenti kísérletből az is következik, hogy elkerülhetetlen az abszolút sebesség fogalmának újbóli bevezetése a fizikába. Az már korábban is fölsejlett, hogy a múlt században bevezetett relatív sebességekkel itt-ott baj van, már lineáris problémák esetén is. Sebesség hatványoknál azonban mindig hibás eredményhez vezet. A mozgási energia képletében pedig a sebesség négyzete szerepel. De nem kell véglegesen búcsúztatnunk a relatív sebességet sem! Alárendelt helyeken (közlekedés, technika stb.) a relatív sebesség jól és praktikusan használható marad. Az abszolút sebességről mindössze annyit kell tudnunk, hogy a Föld felszínén mindig állandó marad, de attól eltávolodva már az éterszél sebessége jelentkezik. Ezt a láthatatlan, rejtőző sebességet hozzáadva a repülőgépek sebességéhez helyes értéket kapunk az atomórák tényleges sebességére, valamint az órák számított késésére.
* * *
A fentebb piros színnel megjelölt 7 téma 7 Nobel-díj-esélyt jelent. Ezekből az utolsó 5 az én munkám eredménye. Elméleti jellegű találmányok ezek, pontosabban elméleti felismerések.
Azt kellett felismerni, hogy bonyolultnak tűnő jelenségek mögött a klasszikus newtoni fizika húzódik meg. Így azután a magyarázatok is meglepően egyszerűek, a számítások pedig rövidek. Nincs velük további teendő, készen vannak. Ezek valójában könnyen jött dolgok voltak, és ehhez mindössze azt kellett észrevennünk, hogy a ma tudománya régóta csak vergődik egy zűrzavaros zsákutcában. Egy évszázaddal ezelőtt alapvetően fontos útelágazás előtt álltunk. Azt kellett eldönteni, hogy a vákuum üres -e vagy sűrű folyadékkal van -e tele. Akor rosszul döntöttünk, mert az üresség mellett voksoltunk. A hibás filozófiai alapon nyugvó és tévesen értelmezett Michelson-Moorley kísérlet mutatott helytelen irányba. Ebből következtettek az üres vákuum elgondolásra, és az üres vákuum "fizikája" okozta és okozza a sorozatos ál-megoldásokat. Ebben a zsákutcában haladva lehetetlen a természet jelenségeire valódi megoldásokat adni.
Az útelágazás másik választható útja a sűrű, anyaggal és energiával színültig teli vákuum volt. Ez az anyag nem látszik és a mindennapi életben nem érzékelhető, de ez nem kizáró ok. (Ismerünk még ilyeneket: rádióhullámok, neutrínó, elektron stb.) Világunk sok efféle entitást tartalmaz, és ezek száma a felfedezések előrehaladtával egyre csak nő. A sűrű vákuum révén azonban előkerül egy új talapzat mely eddig hiányzott, ámde ezután minden fizikai folyamat alapvető támaszát jelenti majd. Nincs királyi út, mondogatják a matematikusok mert nekik minden új tételért verejtékesen meg kell dolgozniuk. Ámde a sűrű vákuum használata maga a királyi út. A száz év óta elfelejtett királyi út, melynek mentén a jó megoldások szinte maguktól a tudósok ölébe fognak hullani. Jómagam is könnyen jutottam a fenti 5 felfedezéshez, miközben én csak egy hobby fizikus vagyok. Hát persze, innen már könnyű, csakhogy előtte meg kellett találni a jó irányba vezető utat. A hiba és a hibás útelágazás pedig a nevezetes M-M kísérlet volt. Ámde hátra van még eme nagyszerű királyi út elfogadtatása. Sok millió jól képzett, ámde szkeptikus fizikus járja jelenleg a régi rögös utat, már nem is remélve, hogy megjelenik előtte az értelem fénye az alagút végén. Nehéz lesz a váltás, mert a szkeptikusok nagyon letapadt emberek.
Az lehetetlen, hogy a tudományos körök a fenti visszatalálást az igaz útra ne tartsák fontos lépésnek, és ne jelezzék megvilágosodásukat néhány díj odaítélésével. A kezdő lépés, hogy a magyar tudományos körök felterjesszék a most ismertetett 7 témát kiemelésre, díjazásra. Kézenfekvő lenne, ha ezt a kritikus lépést éppen hazánk elit egyeteme, az ELTE tenné meg.
Megyjegyzem, hogy az egyetemek nemzetközi rangsorában igencsak számít a helyileg felépített Nobel-díjasok száma. Az ELTE e magas díjazottak vonatkozásában ezideig 5 töredék-kapcsolatot tud felmutatni. Ha egy-egy Nobel-díjas kapcsolatot 0,1 pontértéknek tekintünk, akkor ezen kapcsolatok összértéke 5 x 0,1 = 0,5 lesz. Ennek alapján az ELTE talán elmondhatja, hogy a maga részéről egy fél Nobel-díjast adott a világnak. Ez bizony nem túl nagy teljesítmény, és ennek fényében az is szép, hogy a nemzetközi rangsorban az első 500 közé sikerült beverekednie magát. Most megnyílna az esélye arra, hogy 0,5 helyett 7,5 Nobel-díjassal büszkélkedjen.
Lám, máris a sikeres út végéről, a díjakról beszélek. Pedig jól tudom, hogy odáig még sok fontos lépést kell megtenni. Elsőnek is kellenek neves fizikusok, akik kézbe veszik, megforgatják, megkritizálják, majd megvitatják a témát.
Mi lenne a helyes út, hogyan is kellene kezelni az újszerű elméleteket? Többek között össze kell vetni ismert régiekkel. Esetünkben leginkább a másik úttal, a relativitáselmélettel. Ezt az elméletet azonban alig-alig ismeri valaki, így nem igen akad alkalmas fizikus az összevetéshez. Ellenben úgy tanítják, hogy a fizikus vakon megbízhat az energia-egyenletek igazában. Márpedig a fenti újszerű tézisek az enregia-egyenleteken alapulnak. Nyitva áll tehát az út a szkeptikus fizikusok előtt, hogy rálépjenek a fejlődés útjára. Sőt, nyitva áll az út az amatőrök előtt is, hiszen a megjelölt könnyű úton akár ők is előre törhetnek.
Tassi Tamás
aparadox.hupont.hu
Van új a Nap alatt
E cikk eredetijének nyomtatható változata A4-es jpg formában elérhető a következő helyen:
Hivatkozott dolgozatok:
Nano Por Fúziós kísérlet videó
Az atommag belseje (ismertető)
E/E arányszám Itt!
Gravitációs kékeltolódás itt!
Kettős fényelhajlás a Nap mellett itt!
Globalizált paradoxonok itt!
Az abszolút sebesség Itt!
Ez a témakör sokkal színesebben:
palládium, Ikerparadoxon Lánczos Kornél űrrakéta,óraparadoxon, Einstein, idődilatáció, relatív, sebesség, cézium, atomóra, Hafele, Keating, kísérlet, Kelly atommag proton neutron gluon h hatáskvantum Planck-állandó vákuum állandók foton paradoxon Einstein idődilatáció relatív sebesség cézium atomóra Hafele Keating kísérlet Kelly, új magyar Nobel díj, Alfred Nobel, Stockholmi Akadémia, Eötvös Loránd, Lénárd Fülöp, ELTE, nemzetközi ranglista