aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai

A tudomány úgy gondolja, hogy már ismeri az univerzum egyik felét és tervbe vette a másik fele feltárását. Csak annyiban téved, hogy az "egyik felét" tévesen ismeri, mialatt halvány fogalma sem lehet arról, hogy mi is lenne a "másik fele". Tt

Nobel-díj esély, új

 

7 új Nobel-díj esély

 

      A "modern" fizikáról klasszikusan és közérthetően. 

       

„Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget s önmagunkat.”

Báró Eötvös József

 

A tudományos körök nagyon bíztatnak bennünket. Ezért mi magyarok igen büszkék vagyunk a nagy eszünkre és viszonylag nagy számú (15) Nobel-díjasunkra. Mindezek fényében remélem, hogy pozitív lesz a fogadtatása annak a bejelentésemnek, hogy esélyt látok további jelentős változásokra, akár további 7 Nobel-díj elérésére.

09a_magyar_nobel_dijasok.jpg    

Napjainkban, a XXI. században igencsak kedvező a helyzet a tudomány elméleti alapjainak frissítésére. Sokasodnak a problémák, azaz kézenfekvőnek látszik a fejlesztés, az újragondolás. Immáron nem csak a relativitás és a kvantummechanika összeférhetetlensége feszegeti a "modern" fizika kereteit. Özönlenek a váratlan megfigyelések és az újszerű kísérletek beilleszthetetlen eredményei. Gondolkodó ember számára immáron nyilvánvaló, hogy új alapokra kell helyezni a fizika tudományát. Az efféle forradalmi lépést egyébként paradigma-váltásnak nevezik. 

   A fizika története tele van paradigma-váltásokkal. Gondoljunk bele, hogy a görög filozófusokat Arisztotelész világképe követte, majd a Newtoni mechanika, majd a delej csodái. Fontos és eredményes fejlődési szakaszt jelentett a statisztikus mechanika, de a fénysebesség mérésével kapcsolatos sikerek és fél-kudarcok is. Ezután újabb forradalmi változások jöttek.  Áttérés a fizikáról a geometriára és filozófiára (relativitás, 1905), majd a határozatlanságra és az oksági elv feladására (kvantummechanika, 1926). A fizikusok büszkén emlegetik ezeket a forradalmakat, kvázi az ugrásszerű lépések fontosságát. Ugyanakkor irtóznak a régóta esedékes újabb paradigma-váltástól.  A váltás verítékes munkát igényel majd, valamint szembe megy az emberi természettel, amely  képtelen a berögzült "ismeretein" változtatni. Továbbá szégyelli beismerni tévedését úgy önmaga, mint a tudatlan hétköznapi emberek előtt. 

   Pótoljuk most az évtizedek mulasztását, hajtsunk végre néhányat a sorozatban elmulasztott változtatásokból. A címben is utalt 7 Nobel-díj lehetőségről lesz szó, melyek többnyire nem modernizálást jelentenek, hanem ellenkezőleg, visszalépést az egyszerű, klasszikus fizikához.

*  *  *

1.) Dr. Egely GyörgyPorfúzió, avagy hidegfúzió.

Szénporból atommag-energiát és sokféle más atomot állít elő.  Bár mondják, hogy ilyen nincs, azonban lám,  mégis van!  A felfedezés már számos nemzetközi díjat nyert. A gömbvillám nem felfedezés, "csak" egy E. Gy által melegen ajánlott kutatási téma. Egy újfajta kölcsönhatás, vagy a valódi 4. dimenzió stb. ígérete. 

09a_arany_plakett_--.jpg

2.) Sindely LászlóAz atommagok belső geometriája

Mérnök-kollégám csapágygolyókból kirakott atommagjai szépen mutatják a gömbhalmazok stabilitásának mértékét. Kívül vannak a protonok, belül a neutronok, bármilyen szokatlan is legyen ez.  

   Jómagam némi számítással is igazoltam, hogy ebben az elrendezésben a mag jóval stabilabb, mint a mostani atommag-modellnél, ahol a nukleonok véletlenszerűen vannak gombóccá gyúrva. Nézetem szerint a nukleunokban körpályán keringő kvarkok igen nagy árama és mágneses tere rögzíti őket egymáshoz. Mindazonáltal a Sindely-modell amúgy is igen erős lábakon áll, ezt leginkább az izotópok stabilitásának kérdése igazoljai. A további bizonyítás szinte szükségtelen. A mágneses kiegészítés már csak díszítés, mint ékszeres ládikán a masli. 

09a_palladium_metszetben.jpg

3.) Tassi TamásE/E-arányszám (Ez én vagyok)

Jelentős felismerésem, hogy a testek megmérhető energiája, valamint az anyag alap-energiája egy jól használható arányszámot képez. Számolhatók vele az enrgia-változás következtében bekövetkező fizikai változások, mint például a fénysebesség változás, az atommagok frekvenciájának változása, a tömegnövekedés stb. A helyzeti energia, valamint a mozgási energia arányszáma például így fest: 

09a_kepletek.jpg

Kézenfekvő lenne további DE/E0 arányszámokat is felállítani. Ilyenek lehetnek a fémek atomi kötései, a kristályok vagy a molekulák kötési energiája stb. Sajnos ezek a témák meghaladják a teljesítőképességemet, így a feladat másra vár.

4.) Az E/E-arányszám kiválóan használható a gravitációs kékeltolódás témakörben, ami történelmileg egy teljesen elkülönült terület. Az E/E-arányszámmal egyszerűen számítható a Fe 57 atommagok rezonancia-frekvenciájának csökkenése, amit a tudomány tévesen gondol a gamma-sugarak kékeltolódásának.

 09a_grav_kek_-_voros.jpg

5.) Az un. kettős fényelhajlás jelensége is magyarázható a fenti arányszámmal. A Nap mellett elhaladó  fénysugár 1,7"-es, kétszeres szögelhajlást mutat. Ezen érték ugyancsak az DE/Earányszámból következik. A továbbiakban tehát nincs létjogosultsága az Einstein féle görbülő térnek, illetve eme virtuális fogalom által értelmezett fényelhajlási magyarázatnak. 

09_a_kettos_felirattal.jpg 

6.) A H-K kísérlet kínos szelleme 1972 óta kísérti az elméleti fizikát, amikor is Hafele közzétette kusza képletét és magyarázatát az atomórák reptetésére vonatkozólag. (Nature, 1972 177) A dolgozat elméleti és számítási hibáiból kitűnik, hogy a repülők és a földfelszín sebességeiből adódó órakésést, valamint a magasságból eredő órasietést nem lehet az SR és GR teóriák szerint számítani. Az E/E-arányszám viszont ez esetben is egyszerű értelmezést és egzakt eredményeket szolgáltat. Ezáltal végre megvan a H-K kísérlet elméleti magyarázata.

 09a_orareptetes.jpg

7.) A fenti kísérletből az is következik, hogy elkerülhetetlen az abszolút sebesség fogalmának újbóli bevezetése a fizikába. Az már korábban is fölsejlett, hogy a múlt században bevezetett relatív sebességekkel itt-ott baj van, már lineáris problémák esetén is. Sebesség hatványoknál azonban mindig hibás eredményhez vezet. A mozgási energia képletében pedig a sebesség négyzete szerepel. De nem kell véglegesen búcsúztatnunk a relatív sebességet sem! Alárendelt helyeken (közlekedés, technika stb.) a relatív sebesség jól és praktikusan használható marad. Az abszolút sebességről mindössze annyit kell tudnunk, hogy a Föld felszínén mindig állandó marad, de attól eltávolodva már az éterszél sebessége jelentkezik. Ezt a láthatatlan, rejtőző sebességet hozzáadva a repülőgépek sebességéhez helyes értéket kapunk az atomórák tényleges sebességére, valamint az órák számított késésére.

 *  *  *

A fentebb piros színnel megjelölt 7 téma 7 Nobel-díj-esélyt jelent. Ezekből az utolsó 5 az én munkám eredménye. Elméleti jellegű találmányok ezek, pontosabban elméleti felismerések.

   Azt kellett felismerni, hogy bonyolultnak tűnő jelenségek mögött a klasszikus newtoni fizika húzódik meg. Így azután a magyarázatok is meglepően egyszerűek, a számítások pedig rövidek. Nincs velük további teendő, készen vannak. Ezek valójában könnyen jött dolgok voltak, és ehhez mindössze azt kellett észrevennünk, hogy a ma tudománya régóta csak vergődik egy zűrzavaros zsákutcában. Egy évszázaddal ezelőtt alapvetően fontos útelágazás előtt álltunk. Azt kellett eldönteni, hogy a vákuum üres -e vagy sűrű folyadékkal van -e tele. Akor rosszul döntöttünk, mert az üresség mellett voksoltunk. A hibás filozófiai alapon nyugvó és tévesen értelmezett Michelson-Moorley kísérlet mutatott helytelen irányba. Ebből következtettek az üres vákuum elgondolásra, és az üres vákuum "fizikája" okozta és okozza a sorozatos ál-megoldásokat. Ebben a zsákutcában haladva lehetetlen a természet jelenségeire valódi megoldásokat adni.

 

   Az útelágazás másik választható útja a sűrű, anyaggal és energiával színültig teli vákuum volt. Ez az anyag nem látszik és a mindennapi életben nem érzékelhető, de ez nem kizáró ok. (Ismerünk még ilyeneket: rádióhullámok, neutrínó, elektron stb.) Világunk sok efféle entitást tartalmaz, és ezek száma a felfedezések előrehaladtával egyre csak nő. A sűrű vákuum révén azonban előkerül egy új talapzat mely eddig hiányzott, ámde ezután minden fizikai folyamat alapvető támaszát jelenti majd. Nincs királyi út, mondogatják a matematikusok mert nekik minden új tételért verejtékesen meg kell dolgozniuk. Ámde a sűrű vákuum használata maga a királyi út. A száz év óta elfelejtett királyi út, melynek mentén a jó megoldások szinte maguktól a tudósok ölébe fognak hullani. Jómagam is könnyen jutottam a fenti 5 felfedezéshez, miközben én csak egy hobby fizikus vagyok. Hát persze, innen már könnyű, csakhogy előtte meg kellett találni a jó irányba vezető utat. A hiba és a hibás útelágazás pedig a nevezetes M-M kísérlet volt. Ámde hátra van még eme nagyszerű királyi út elfogadtatása. Sok millió jól képzett, ámde szkeptikus fizikus járja jelenleg a régi rögös utat, már nem is remélve, hogy megjelenik előtte az értelem fénye az alagút végén. Nehéz lesz a váltás, mert a szkeptikusok nagyon letapadt emberek.

    Az lehetetlen, hogy a tudományos körök a fenti visszatalálást az igaz útra  ne tartsák fontos lépésnek, és ne jelezzék megvilágosodásukat néhány díj odaítélésével. A kezdő lépés, hogy a magyar tudományos körök felterjesszék a most ismertetett 7 témát kiemelésre, díjazásra. Kézenfekvő lenne, ha ezt a kritikus lépést éppen hazánk elit egyeteme, az ELTE tenné meg.

   Megyjegyzem, hogy az egyetemek nemzetközi rangsorában igencsak számít a helyileg felépített Nobel-díjasok száma. Az ELTE e magas díjazottak vonatkozásában ezideig 5 töredék-kapcsolatot tud felmutatni. Ha egy-egy Nobel-díjas kapcsolatot 0,1 pontértéknek tekintünk, akkor ezen kapcsolatok összértéke 5 x 0,1 = 0,5 lesz. Ennek alapján az ELTE talán elmondhatja, hogy a maga részéről egy fél Nobel-díjast adott a világnak. Ez bizony nem túl nagy teljesítmény, és ennek fényében az is szép, hogy a nemzetközi rangsorban az első 500 közé sikerült beverekednie magát. Most megnyílna az esélye arra, hogy 0,5 helyett 7,5 Nobel-díjassal büszkélkedjen.

  09a_nobel_erme.jpg

Lám, máris a sikeres út végéről, a díjakról beszélek.  Pedig jól tudom, hogy odáig még sok fontos lépést kell megtenni. Elsőnek is kellenek neves fizikusok, akik kézbe veszik, megforgatják, megkritizálják, majd megvitatják a témát. 

   Mi lenne a helyes út, hogyan is kellene kezelni az újszerű elméleteket? Többek között össze kell vetni ismert régiekkel. Esetünkben leginkább a másik úttal, a relativitáselmélettel. Ezt az elméletet azonban alig-alig ismeri valaki, így nem igen akad alkalmas fizikus az összevetéshez. Ellenben úgy tanítják, hogy a fizikus vakon megbízhat az energia-egyenletek igazában. Márpedig a fenti újszerű tézisek az enregia-egyenleteken alapulnak. Nyitva áll tehát az út a szkeptikus fizikusok előtt, hogy rálépjenek a fejlődés útjára. Sőt, nyitva áll az út az amatőrök előtt is, hiszen a megjelölt könnyű úton akár ők is előre törhetnek.

 

Tassi Tamás

aparadox.hupont.hu

 

Van új a Nap alatt

15b_logo_2013_proton.jpg 

 

 

E cikk eredetijének nyomtatható változata A4-es jpg formában elérhető a következő helyen:

 09_a_oldalak.jpg

 

Hivatkozott dolgozatok: 

 

Nano Por Fúziós kísérlet    videó

Az atommag belseje    (ismertető)

E/E arányszám  Itt!

Gravitációs kékeltolódás   itt!

Kettős fényelhajlás a Nap mellett   itt!

Globalizált paradoxonok   itt!

Az abszolút sebesség   Itt!  

08 <<  Vissza   09A   Tovább >> 09 

Ez a témakör sokkal színesebben:  

elte_logo.jpg

 

 palládium, Ikerparadoxon Lánczos Kornél űrrakéta,óraparadoxon, Einstein, idődilatáció, relatív, sebesség, cézium, atomóra, Hafele, Keating, kísérlet, Kelly atommag proton neutron gluon h hatáskvantum Planck-állandó vákuum állandók foton paradoxon Einstein idődilatáció relatív sebesség cézium atomóra Hafele Keating kísérlet Kelly,            új magyar Nobel díj, Alfred Nobel, Stockholmi Akadémia, Eötvös Loránd, Lénárd Fülöp, ELTE, nemzetközi ranglista  





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 16
Tegnapi: 48
Heti: 64
Havi: 902
Össz.: 191 387

Látogatottság növelés
Oldal: Nobel-díj esélyek, új
aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai - © 2008 - 2018 - aparadox.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: e=mc2 - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »