aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai

A tudomány úgy gondolja, hogy már ismeri az univerzum egyik felét és tervbe vette a másik fele feltárását. Csak annyiban téved, hogy az "egyik felét" tévesen ismeri, mialatt halvány fogalma sem lehet arról, hogy mi is lenne a "másik fele". Tt

Nobel-díj esély, új

Aparadox  9A

7 új Nobel-díj esély

(A szöveges változat itt található!)

szallagcim_kek.jpg 

„Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget s önmagunkat.”

Báró Eötvös József

 

A tudományos körök nagyon bíztatnak bennünket. Ezért mi magyarok igen büszkék vagyunk a nagy eszünkre és viszonylag nagy számú 15 Nobel-díjasunkra. Mindezek fényében remélem, hogy pozitív lesz a fogadtatása annak a bejelentésemnek, hogy esélyt látok további jelentős változásokra, akár 7 Nobel-díj elérésére.

09a_magyar_nobel_dijasok.jpg    

 Napjainkban igen kedvező a helyzet a tudomány elméleti alapjainak újragondolására. Sokasodnak a problémák  a fizikában, tehát szabad út nyílik a fejlesztésre és változtatásra. Immáron nem csak a relativitás és a kvantummechanika antagonisztikus ellentmondása feszegeti a "modern" fizika kereteit. Özönlenek az egyre váratlanabb megfigyelések és kísérletek beilleszthetetlen eredményei. Gondolkodó ember számára immáron nyilvánvaló, hogy új alapokra kell helyezni a fizika tudományát. Ez efféle forradalmi lépést egyébként paradigma-váltásnak nevezik. 

     A fizika története tele van paradigma-váltásokkal. Gondoljunk bele, hogy a görög filozófusokat Arisztotelész világképe követte, majd a Newtoni mechanika, majd a delej csodái. Fontos és eredményes fejlődési szakaszt jelentett a statisztikus mechanika, de a fénysebesség mérésével kapcsolatos sikerek és fél-kudarcok is. Ezután újabb forradalmi változások jöttek.  Áttérés a fizikáról a geometriára és filozófiára (relativitás, 1905), majd a határozatlanságra és az oksági elv feladására (kvantummechanika, 1926). A fizikusok büszkén emlegetik ezeket a forradalmakat, kvázi az ugrásszerű lépések fontosságát. Ugyanakkor irtóznak a régóta esedékes újabb paradigma-váltástól.  A váltás verítékes munkát igényel majd, valamint szembe megy az emberi természettel, amely  képtelen a berögzült "ismeretein" változtatni. Továbbá szégyelli beismerni tévedését úgy önmaga, mind a tudatlan hétköznapi emberek előtt. 

   Pótoljuk most az évtizedek mulasztását, hajtsunk végre néhányat a sorozatban elmulasztott változtatásokból. A címben is utalt 7 Nobel-díj lehetőségről lesz szó, melyek többnyire nem modernizálást jelentenek, hanem ellenkezőleg, visszalépést az egyszerű, klasszikus fizikához.

*  *  *

1.) Dr. Egely GyörgyPorfúzió, avagy hidegfúzió.

Szénporból atommag-energiát és sokféle más atomot állít elő.  Bár mondják, hogy ilyen nincs, azonban lám,  mégis van!  A felfedezés már számos nemzetközi díjat nyert. A gömbvillám nem felfedezés, "csak" egy E. Gy által melegen ajánlott kutatási téma.  Egy újfajta kölcsönhatás, vagy a valódi 4. dimenzió stb. ígérete. 

09a_arany_plakett_--.jpg

 2.)  Sindely LászlóAz atommagok belső geometriája

Mérnök-kollégám  csapágygolyókból kirakott atommagjai szépen mutatják a gömbhalmazok stabilitásának mértékét. Kívül vannak a protonok, belül a neutronok, bármilyen szokatlan is legyen ez.  

     Jómagam némi számítással is igazoltam, hogy ebben az elrendezésben a mag jóval stabilabb, mint a mostani atommag-modellnél, ahol a nukleonok véletlenszerűen vannak gombóccá gyúrva.  Nézetem szerint a körpályákon keringő kvarkok igen nagy árama és mágneses tere rögzíti őket.  Mindazonáltal a Sindely-modell amúgy is igen erős lábakon áll. További bizonyítás már szükségtelen.  Csak díszítés,  mint ékszeres ládikán a masli.

09a_palladium_metszetben.jpg

 3.) Tassi TamásE/E-arányszám  (Ez én vagyok) 

Jelentős felismerésem, hogy a testek megmérhető energiája, valamint az anyag alap-energiája egy jól használható arányszámot képez. Számolhatók vele az energia által bekövetkezett  változások, pl. a fénysebességnél,  az atomok frekvenciájánál, tömegnövekedésnél stb. A helyzeti energia, valamint a mozgási energia arányszáma például így fest: 

09a_kepletek.jpg

Kézenfekvő lenne további DE/E0 arányszámokat is felállítani. Ilyenek lehetnek a fémek atomi kötései, a kristályok vagy a molekulák kötési energiája stb.  Sajnos ezek a témák meghaladják a teljesítőképességemet, így a feladat másra vár. 

 Az E/E-arányszám kiválóan használható a gravitációs kékeltolódás témakörben, ami történelmileg egy teljesen elkülönült terület. Az  E/E-arányszámmal egyszerűen számítható a Fe-57 atommagok rezonancia-frekvenciájának csökkenése, amit a tudomány tévesen gondol a gamma-sugarak kékeltolódásának. 

 09a_grav_kek_-_voros.jpg

 Az un. kettős fényelhajlás jelensége is magyarázható a fenti arányszámmal.   A Nap mellett elhaladó  fénysugár 1,7"-es, kétszeres szögelhajlást mutat.  Ezen érték második fele ugyancsak az E/E-arányszámból következik. A továbbiakban tehát nincs létjogosultsága a görbülő tér által okozott fényelhajlás hipotézisének. 

09_a_kettos_felirattal.jpg 

   A H-K kísérlet kínos szelleme 1972 óta kísérti az elméleti fizikát, amikor is Hafele közzétette kusza képletét az atomórák reptetésére vonatkozólag.  (Nature, 1972 177) A dolgozat elméleti és számítási hibáiból kitűnik, hogy a repülők és a földfelszín sebességeiből adódó órakésést, valamint a magasságból eredő órasietést nem lehet az SR és GR teóriák szerint számítani. Ellenben az E/E-arányszám egyszerű értelmezést és egzakt eredményeket szolgáltat.  Így végre megvan a H-K kísérlet elméleti magyarázata. 

 09a_orareptetes.jpg

 A fenti kísérletből az is következik, hogy elkerülhetetlen az abszolút sebesség fogalmának újbóli bevezetése a fizikába. Az már korábban is fölsejlett, hogy a múlt században bevezetett relatív sebességekkel itt-ott baj van, már lineáris problémák esetén is. Sebesség hatványoknál azonban mindig hibás eredményhez vezet.  A mozgási energia képletében pedig a sebesség négyzete szerepel.  De nem kell véglegesen búcsúztatnunk a relatív sebességet sem!  Alárendelt helyeken (közlekedés, technika stb.) nagyon praktikusan használható marad. Az abszolút sebességről mindössze annyit kell tudnunk, hogy a Föld pólusain értéke 0, míg a felszín egyéb pontjain a kerületi sebességgel egyező.  Ezt a láthatatlan, rejtőző sebességet hozzáadva a repülőgépek sebességéhez helyes értéket kapunk az atomórák késésére.

 *  *  *

A fentebb piros színnel megjelölt 7 téma 7 Nobel-díj-esélyt jelent. Ezekből 5 az én munkám eredménye. Elméleti jellegű találmányok, pontosabban felismerések. 

   Azt kellett felismerni, hogy bonyolultnak tűnő jelenségek mögött a klasszikus newtoni fizika húzódik meg.  Így azután a magyarázatok is meglepően egyszerűek, a számítások pedig rövidek. Nincs velük további teendő, készen vannak. Vegyük észre, hogy visszajutottunk a tudomány egyik évszázados útelágazásához, ahol utat tévesztve most éppen egy kaotikus zsákutcában bolyongunk. Az lehetetlen, hogy eme visszatalálást a tudományos körök ne tartsák fontos lépésnek, és ne nyomatékosítsák díjak odaítélésével. Első lépésként arra lenne szükség, hogy tudományos körök felterjesszék a témákat díjazásra. Kézenfekvő lenne, ha hazánk elit egyeteme, az ELTE tenné meg ezt a lépést.

   Az egyetemek nemzetközi rangsorába igencsak számíthat a Nobel-díjasok száma. Az ELTE vonatkozásában 5 töredék-kapcsolatról van szó, így ez a szám 5 x 0,1 = 0,5.  Ennek fényében az is szép, hogy a nemzetközi rangsorban az első 500 között van. Most megnyílna az esélye arra, hogy 0,5 helyett 7,5 Nobel-díjassal büszkélkedhetne.

  09a_nobel_erme.jpg

  Lám, máris a sikeres út végéről, a díjakról beszélek.  Pedig jól tudom, hogy odáig még sok fontos lépést kell megtenni. Elsőnek is kellenek neves fizikusok, akik kézbe veszik megforgatják, megkritizálják, majd megvitatják a témát. 

      Mi lenne a helyes út, hogyan is kellene kezelni az újszerű elméleteket?  Többek között össze kell vetni ismert régiekkel.  Esetünkben leginkább a relativitáselmélettel. Ezt azonban alig-alig ismeri valaki, így nem igen akad alkalmas fizikus az összevetéshez. Ellenben úgy tanítják, hogy a fizikus vakon megbízhat az energia-egyenletek igazában, pláne ilyen triviálisan egyszerű levezetések esetén. 

 

Tassi Tamás

aparadox.hupont.hu

 

Van új a Nap alatt

15b_logo_2013_proton.jpg 

 

 

E cikk eredetijének nyomtatható változata A4-es jpg formában elérhető a következő helyen:

 09_a_oldalak.jpg

 

Hivatkozott dolgozatok: 

 

Nano Por Fúziós kísérlet    videó

Az atommag belseje    (ismertető)

E/E arányszám  Itt!

Gravitációs kékeltolódás   itt!

Kettős fényelhajlás a Nap mellett   itt!

Globalizált paradoxonok   itt!

Az abszolút sebesség   Itt!  

08 <<  Vissza   09A   Tovább >> 09 

Ez a témakör sokkal színesebben:  

elte_logo.jpg

 

 palládium, Ikerparadoxon Lánczos Kornél űrrakéta,óraparadoxon, Einstein, idődilatáció, relatív, sebesség, cézium, atomóra, Hafele, Keating, kísérlet, Kelly atommag proton neutron gluon h hatáskvantum Planck-állandó vákuum állandók foton paradoxon Einstein idődilatáció relatív sebesség cézium atomóra Hafele Keating kísérlet Kelly,            új magyar Nobel díj, Alfred Nobel, Stockholmi Akadémia, Eötvös Loránd, Lénárd Fülöp, ELTE, nemzetközi ranglista  





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 52
Tegnapi: 163
Heti: 52
Havi: 2 380
Össz.: 147 357

Látogatottság növelés
Oldal: Nobel-díj esélyek, új
aPARADOXON, a természettudomány ideiglenes kudarcai - © 2008 - 2017 - aparadox.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: e=mc2 - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »